Felhőmúzeum

A Pallas Nagy Lexikona az első önálló, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon, a századforduló kétségkívül egyik legnagyobb alkotása. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki 1893 és 1897 között 16 kötetben. A kor szinte egész magyar tudományosságát reprezentálta a több mint 300 fős szerzői gárda. Szócikkek sorát írta pl. Alexander Bernát, Bánki Donát, Cholnoki Jenő, Eötvös Loránd stb. A mintegy 150.000 szócikkben sikerült összefoglalni a korabeli tudomány színvonalán az ismeretek összességét. A Pallast 1911-ben megveszi a Révai Testvérek Rt., hogy majd némileg korszerűsítve a 20-as, 30-as évek népszerű családi lexikonjává tegye.

A felhők tudományos elveken alapuló, pontos osztályozása mai napig nincs meg. Az osztályozás alapja mindeddig az alak, melyben a felhő megmutatkozik, mivel egyazon felhőképződmény más-más alakot ölt, amint azt elől vagy hárulról, jobbról- vagy balról a zenitben vagy a horizonton nézzük, könnyen átlátni, hogy a F. szigoru megkülönböztetése aránylag nehéz. A legrégibb és ma is legelterjedtebb osztályozás a Howard-féle: e szerint 4 főalakot: Cirrus (fodros), Stratus (réteges), Cumulus (gomoly) és Nimbus (esőfelhő) és az ezek összetevéséből származó kombinált mellékalakokat különböztetnek meg. A Howard-féle elnevezések világszerte el vannak fogadva, de sajnos, hogy nem mindenütt szolgál ugyanazon név ugyanazon alak megjelölésére. A nehézség egyik kutforrása kétségtelen az, hogy oly határozatlan és változékony alakok szavakban alig jellemezhetők kellően; felhőrajzok pedig a valóságot nem adják hiven vissza, másrészt fotográfiákban az ég kékje és a felhő körvonalai összefolynak. Ujabban tehát a felhők terminológiájához, melyet Abercromby és Hildebrandsson állapítottak meg, szines felhőképek gyüjteményét adták ki. (Atlas de nuages, Hildebrandsson, Köppen és Neumayertől, Hamburg, 1890.), melyet a nemzetközi meteorologiai kongresszus is ajánl arra a célra, hogy a felhők elnevezésében mindenütt egységes eljárás honosodjék meg, mert különböző helyeken eszközölt megfigyelések egyáltalán csak akkor hasonlíthatók össze, ha ugyanazon fogalom számára mindenütt ugyanazzal az elnevezéssel élnek. A mellékelt felhőképek az említett 3 szerző felhőatlasza után készültek, melyben egészben 10 felhőalak van elfogadva.Cirrus

Cirrus.
A Cirrus (fodros, fürtös F.), hol finom fehér fonalak alakjában jelenik meg, hol kuszált pókhálónak látszik, hol pedig szalag módjára huzódik a szemhatár egy bizonyos pontja felé. A Cirrus a legmagasabb felhő és megfigyelése igen fontos ugy az elmélet mint a prognosztika szempontjából.

Cirro-Stratus.
A Cirro-Stratus vékony fehéres fátyol, mely az eget bevonja s azt néha párásnak tünteti fel, néha a nap és hold körül fényes gyürüket mutat. A Cirrus és Cirro-Stratus finom jégkristályokból állnak s átlagos magasságuk Abercromby és Hildebrandsson szerint 9000 m.

Forrás:
http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/035/pc003575.html
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/f-9118/felhoalakok-96FD/?list=eyJxdWVyeSI6ICJuZW16ZXRrXHUwMGY2emkgZmVsaFx1MDE1MWF0bGFzeiJ9